Málta 2/1 – Gozo legszebb látnivalói

Tarkabarka hajók és buszok, Máltai lovagrend, azúr ablak – nagyjából ezek a hívószavak jutottak eszembe, ha Máltára gondoltam, ráadásul rögtön emlékezve arra is, hogy egy részük már a múlté.

Olvastam, hogy az ikonikus színes buszok már nem járnak, és idén márciusban a sziget jelképe, az azúr ablak is leomlott. De akkor mégis mit lehet csinálni a szigeten, ráadásul főszezonon kívül? Ezt igyekeztem felderíteni, amikor elfogadtam a máltai turisztikai hivatal meghívását. Mivel egy sajtóúton vettem részt, ez az utazás rövidebb volt a megszokottnál és nem magam állítottam össze a programot – emiatt nem tud olyan részletes útitervvel szolgálni, mint amit a hosszabb, egyéni utazásaimon állítok össze. Arra viszont kiváló volt, hogy néhány ötletet begyűjtsek, milyen programokat tudjak ajánlani a szigeten. Merthogy érdemes felkeresni az biztos – különösen 2018-ban, amikor Hollandiával karöltve egy éven keresztül Málta lesz Európa kulturális fővárosa.

Málta két nagyobb szigete Málta és Gozo, rajtuk kívül pár kisebb sziget is található a törpeállamban. Szállásunk Málta tengerpartján, a St. Paul öbölben fekvő Seashell Resortban volt.

A felújított szobák kényelmesek, tiszták és csendesek voltak, a büféreggeli bőséges. A vacsoráról nem tudok nyilatkozni, mert azt mindig máshol ettük, mint ahogy a wellness részlegről sem, mert arra nem jutott időnk.

A szállással kapcsolatban az a legjobb, hogy elég egy belőle – a sziget elég kicsi ahhoz, hogy bárhol megszállva kényelmesen bejárható legyen minden nevezetesség napi kirándulások keretében, így nem kell állandóan pakolni és költözni, elég egy bázis.

A közlekedést meg lehet oldani helyi buszokkal, mert van belőlük bőven. A távolsági járatokra egységesen 2 euró egy jegy, de léteznek több alkalmas bérletek is. Autóbérlésnél a rossz hír, hogy a bal oldalon vezetnek, a jó viszont az, hogy nagyon kulturáltan.

A Wizzair délelőtti járatával utaztunk, így első nap délutánján még volt időnk egy kis programra.

A Wizz Air Közép- és Kelet-Európa legnagyobb diszkont légitársasága, heti 3 járattal repül Budapestről Máltára.
A jegyek 14490 forinttól foglalhatók, október 29-től ebben benne van a legfeljebb 55×40×23 cm méretű kézipoggyász is. Máltáról a Wizz Air jelenleg 7 ország 8 célállomására repül.

Málta történelmi fővárosában, Mdinában tettünk egy sétát. Itt minden azon áll vagy bukik, mennyire sikerül elkerülni a tömeget – ha turistacsoportok közt kell araszolgatni, elvész a varázs, de ha elég korán vagy későn jön az ember, fantasztikusan hangulatos a kis kőházakkal szegélyezett szűk sikátorokban sétálni.

Másnap reggel komppal átkeltünk a kistesó Gozo szigetére. A kikötő felé haladva vagy csak úgy Málta északi részén kirándulva kedves kis megálló a Popeye falu. Az 1980-ban itt forgatott filmhez felhúzott díszletfalut nem bontották el, hanem meghagyták turistalátványosságnak. Egész évben nyitva van, de az idegenvezetőnk szerint Halloween ünnepén a leghangulatosabb.

Gozon egy bicajtúrával indítottunk a sólepárlókkal szegélyezett parton, Marsalforn közelében. A sólepárlás technológiája nem túl bonyolult: jön a hullám, megáll a víz a kis medencékben, elpárolog a víz és ottmarad a só. Apropó , egy kis trivia: a saláta szó is a sóból ered, méghozzá a latin „sal”-ra visszavezethetően. A rómaiak ugyanis sóval hintették meg a zöld salátaleveleket. A sólepárlás a világ számos részén a mai napig ugyanúgy zajlik, mint a római időkben, így 350 éve Máltán is. Ha valami működik, minek megjavítani, nem igaz?:-) A sólepárlók „betakarítása” Gozon néhány család generációkról generációkra szálló hagyománya. Nyaranta kis zacskókban árulnak is a termékből a turistáknak, nekünk most csak a vizuális öröm maradt.

A túra után kis kulturális program. Felkaptattunk a sziget erődjéhez, ami Victoria (Rabat) városa felett emelkedik. A platón fekvő terület évszázadokig lakott volt, de ma már csak múzeumok, a bíróság és a püspökség székhelye található benne – no meg a páratlan panorámát biztosító várfal.

Ezután Gozo északi partjához indultunk, hogy megnézzük az Azúr ablak hűlt helyét. Nagyon bírtam, hogy nem állt meg az élet azzal, hogy a szép sziklaalakzat összedőlt. A turisták továbbra is ott kémlelik a tengert és készítik vele a szelfiket, mintha még ott lenne. Kíváncsi leszek, hány generációváltás kell ahhoz, hogy egyszer csak valaki elcsodálkozzon: mégis mit csinálunk mi itt?

Persze nem hiábavaló a kirándulás, mert azúr ablak nélkül is gyönyörűek a tintakék tengerbe omló vöröslő sziklák.

Ismét hajóra szálltunk, ezúttal egy kis motorcsónakba és irány a két nagyobb sziget, Málta és Gozo közt fekvő Comino. Itt a Kék öböl a turisták kedvence, a szigeten hiánycikknek számító homokos stranddal. No, ne egy végeláthatatlan tengerfövenyre gondoljatok bedőlő pálmafákkal, hanem egy 8-10 méter hosszú kis szakaszra, de ugye tudjuk, nem a méret a lényeg. Kicsi, de csodaszép. Különösen a víz színe, ami egyszerre áttetsző és azúrkék. Csak álltam felette a sziklán és nem tudtam levenni róla a szemem.

A kis motoros hajónkkal tértünk vissza Máltára, a késő délutáni napfényben ragyogó sziklák közt.