2016. június 11-13. Az utazás következő etapja a Denali Nemzeti Park volt.
Vissza Anchorageba
Homerből visszaautókáztam Anchorageba, és egy éjszakát egy kedves idős hölgynél töltöttem, kanapészörf vendégként. Nem semmi életről hallottam, egy válással, csípőműtéttel, meddőséggel és négyszer kiújult mellrákkal. A hölgy mindezek ellenére majd kicsattant a jókedvtől és az energiától. Azt hiszem, tanítani kellene az életösztönét.
Másnap reggel beugrottam az autókölcsönzőbe, mert a kijelzőm folyamatosan figyelmeztetett, hogy olajat kellene cserélnem. Mivel azt ott rögtön nem tudták megoldani, én meg nem akartam várni, adtak egy új autót. Így a sötétkék helyett egy ezüsttel hajtottam tovább, de szerencsére ugyanaz a típus, amit már megszoktam.
A következő éjszakát Talkeetnában volt, de útközben megálltam egy elhagyatott aranybányánál.
Independence Mine
Az Independence Mine az 1900-as évek elején kezdte meg működését, és a fénykora úgy a 40-es évek elején volt, amikor 200-nál is többen dolgoztak a hegyoldalban. A második világháború során visszaesett a termelés, és 1951-ben végleg bezárták a bányát.
A bánya a Hatcher hágónál van, amely Robert Hatcherről kapta a nevét – ő volt az, aki felfedezte itt az aranyat. Bár csak 1148 méter magasan voltam, jó cúgos idő volt.
Bájos Talkeetna
Talkeetna helyes kis település, hangulatos kávézókkal, batikolt ruhákat és szuveníreket áruló boltokkal, meg néhány idetévedt hippivel.
A Talkeetna Roadhouse-ban szálltam meg, ami 1917 óta üzemel, egy igazi legenda. Az égvilágon mindenféle szálláslehetőséget biztosít: vannak hostelszobák két emeletes ággyal, privát szoba fürdővel és anélkül, és a város szélén, már erdős részben két kabin is. Én ezek közül foglaltam le az egyiket, mert mindenképp ki akartam egyszer próbálni, milyen egy autentikus alaszkai kabin, és még ez volt a legmegfizethetőbb (75 dollár), WC-re és zuhanyozni a fő házba kell visszamenni, és mivel az kb. egy kilométer, nem igazán való olyanoknak a kabin, akiknek éjszaka ki kell menni. Szerencsére nekem nem kell, alszok mindig reggelig nyugodtan:-)
Helikopterrel gleccserre!
Reggel korai ébresztő, mert háromnegyed 8-kor már jelenésem volt a kis mini repülőtéren. Befoglaltam ugyanis a „Mountain Voyager” utat a Talkeetna Air Taxi társasággal egy kis repcsivel, innen sokak szerint több esély van látni a Denali csúcsait, mint magából a nemzeti parkból induló repcsikkel. Előző nap még nem sok jót jósoltak, konkrétan zuhogó esőt, de ismét mellém szegődött a szerencse és ragyogó kék ég várt. Ismét sikerült szemfülesnek lenni, és a pilóta mellé ülni, úgyhogy kedvemre kattintgathattam a képeket.
A Denali híres arról, hogy általában ködbe burkolózik, de hatalmas mázlink volt, ott magaslott előttünk a három legmagasabb csúcs, köztük a Mt Mckinley, az észak-amerikai kontinens legmagasabb csúcsa (a képen a jobbszélső).
A Denali nemzeti park
Gyors reggeli, aztán indultam is tovább a Denali park felé.
Itt a Grande Denali Lodgaben szálltam meg egy éjszakára, ami egy, az út mellett magasan emelkedő sziklaszirtre épült. Ahogy megláttam a hotelt az autópályáról, el nem tudtam képzelni, vajon hogy építették fel a hegytetőre, meg azt sem, én hogy tudok odajutni. De aztán megtaláltam a felvezető szerpentint, és hamarosan már a kényelmes, meleg szobámból gyönyörködhettem a kilátásban.
A hotel érdekessége, hogy a Kenai szigeten elterülő Old Harbor 200 lakosa a tulajdonosa. Ez egy bennszülött alutiiq eszkimó falu, ahol a mai napig hagyományosan halászatból élnek.
Fontos tudnivaló, hogy a Denali park csak nyáron van nyitva, így az itteni hotelek is. Szeptemberben kiürül minden. Autóval ugyan el lehet ide jutni, de a vonat is csak hetente jár. Majd minden szállás, étterem téli álmot alszik. Mivel a park rendkívül népszerű, a szezon meg rövid, óriási a kereslet, így érdemes jó előre foglalni szállást.
Másnap aztán irány a nemzeti park bejárata, a hoteltől alig pár száz méterre. Itt a 14. mérföldig lehet behajtani autóval, utána már csak a fizetős nemzeti parkos buszokkal lehet továbbmenni. Mivel én az elkövetkező két nap folyamatosan buszon fogok ülni, ma inkább ezt kihagytam, és inkább csak nézelődtem, meg kószáltam a park bárki által megközelíthető részein.
