Bhután – a helyiek nyelvén Druk Jul, azaz „Mennydörgő Sárkány Országa” a Himalája utolsó buddhista állama.Ladakhot 1842-ben megfosztották önállóságától, majd Indiához csatolták, Tibetet 1950-ben Kína szállta meg, a szomszédos Szikkim királyságot pedig 1975-ben Indiához csatolták. A kb. fél Magyarországnyi Bhután két óriáshatalom, Kína és India közé ékelődve bújik meg hófödte hegycsúcsok közt. A táj mesés – óriási hegyláncolatok közt megbúvó ősi templomok, az ország háromnegyedét borító érintetlen erdők… ahogy sokan nevezik, ez a békesség földje, az utolsó Shangri-La.
Bhután az utóbbi évtizedekben: ugrás a jövőbe
A sebezhető függetlenségét féltve őrző ország egy különleges kísérletbe kezdett: a középkorból egyenesen a harmadik évezredbe igyekszik átugorni anélkül, hogy a tradicionális értékek sérülnének. Úgy gondolják, hogy kicsi méretük, csekély gazdasági erejük és a katonai hatalom hiánya okán a sajátos kultúrájuk az egyetlen tényező, mely identitásukat megőrizheti. Több mint ezer évig elképesztő elszigeteltségben éltek – nemcsak földrajzi elhelyezkedésük okán, hanem politikai döntés következtében is. Az 1960-as évekig nem voltak aszfaltozott utak, elektromos és telefonhálózat, gépjárművek vagy postaszolgálat sem. Az elmúlt 50 évben jóval többet fejlődött az ország, mint a megelőző négy évszázadban.
1999-ben oldották fel a televízióra vonatkozó tilalmat, bár a globális egyen-csatornák (pl. Fashion TV) és az erőszakos műsorok a mai napig tiltottak. A kábeltévét az 1998-as foci VB-nek köszönheti az ország. Akkoriban ugyanis olyan elképesztő érdeklődés mutatkozott hirtelen a TV után, hogy a király óriáskivetítőt állíttatott a fővárosi stadionba. A következő évben – megünneplendő megkoronázásának 25. évfordulóját – országszerte kiépítette a TV hálózatot. Az 1998-as őrületet Bhután első és eddig egyetlen nemzetközileg is ismert rendezője, Khyentse Norbu filmesítette meg „The Cup” című filmjében, amely 2000-ben Oscarra is jelölve lett az idegen nyelvű filmek kategóriájában.
Bhutánban tilos a nyilvános helyen dohányzás és illegális a cigaretták forgalma. Ha valaki mindenképp rá akar gyújtani, a cigarettát Indiából kell behozni és 100%-os vámot kell rá fizetni. A nyilvános helyen dohányzóktól az ellenőrök előbb a cigarettavásárlási és vámfizetési papírokat kérik el. Ha ez megvan, akkor csak borsos pénzbüntetést kell fizetni, ha viszont nincs, akkor három év börtönbüntetés jár.
Mobilhálózat elvétve van, de speciel magyar szolgáltatóval nincs roaming megállapodás, így mobilt én sem tudtam használni. Az Internetet 2003-ban vezették be, ez nincs korlátozva és meglepően gyors letöltési sebességekkel találkoztunk.
Bhután egyetlen országútján három napba telik eljutni az ország keleti végéből a nyugatiig, pedig légvonalban csak 250 km a távolság. Thimpu a világ egyetlen fővárosa, ahol még ma sincsenek közlekedési lámpák. Bár azt 10 éve egyszer felállították a városka egyetlen forgalmasnak nevezhető kereszteződésében, az emberek nem tudták megszokni, így néhány nap múlva leszerelték és azóta ismét egy rendőr irányítja a forgalmat.
Amikor Dzsigme Szingje Vangcsuk király 1972-ben megörökölte a trónt, egy végtelenül elmaradott országot kapott – szegénységben, írástudatlanságban, csecsemő-halandóságban a világ egyik legrosszabb bizonyítványú országát. Bhután lakosságának 70%-a még ma is olyan kis településen él, ahonnan órákig kell gyalogolni a legközelebbi autóútig.
Bhután fő gazdasági mutatója: a Bruttó nemzeti boldogság
A király egyszerre tűzte ki célul az ország modernizálását, ugyanakkor az ősi értékek megőrzését. A világ többi országában használatos GDP mérőszám helyett megalkotta a „Bruttó nemzeti boldogság” kifejezést. Ez négy pilléren nyugszik: fenntartható fejlődés, környezetvédelem, kultúra megőrzése és felelős kormányzás. A fejlesztési projekteket, új törvényeket a GNH Committee, azaz a Bruttó Nemzeti Boldogság Bizottság hagyja jóvá. Amennyiben úgy ítélik meg, hogy az felborítja a vallási értékek, környezetvédelem, család, stb. egyensúlyát, a fejlesztéseket leállítják, illetve módosítják.
Eric Weiner: A boldog zarándok c. könyvében van egy jó hasonlat a GDP-ről. „Az egész olyan, mintha számon tartanánk ugyan a kalóriabevitelünket, de csöppet sem törődnénk azzal, miféle forrásból szerezzük be. Teljes kiőrlésű gabona vagy disznózsír – vagy éppen patkányméreg: egyre megy. A kalória, az kalória. A GDP nem tartja számon … a költészetünk szépségét, házasságaink erősségét, vagy nyilvános vitáink színvonalát. A GDP mindent mér … kivéve azt, amiért érdemes élni… Ugyanakkor a „GNH nem más, mint hogy az ember tudja, hol a határ; tudja, mennyi elég. A vagyonnak korlátozó hatása is lehet az emberi lélekre, és úgy tűnik, ezt csak nagyon kevés közgazdász ismeri fel. Minél gazdagabb egy társadalom, annál nehezebb a fizetség reménye nélkül tenni valamit a jó ügy érdekében”.
Az értékek védelme az építészetben is nyilvánvaló. Minden ház ugyanolyan tradicionális stílusban épül, még a modern bankszékházak, benzinkutak is. Templom- és erődépítéskor a mai napig nem használnak szöget vagy pl. tervrajzot, az építést egy szellemi vezető irányítja.
Az évezredes elszigeteltség, a kis népsűrűség, az ország megközelíthetetlensége és a természet tradicionális tisztelete egy egészen egyedülálló természeti „bemutatóországot” eredményezett. Mind növényzetből, mind az állatvilágból fantasztikus a gazdagság. Az állam eltökélt szándéka, hogy az ország minimum 60% érintetlen erdő kell hogy maradjon – jelenleg ez az arány tiszteletreméltó 72%.
Bhután gyors fejlődése
Az intézkedések következtében hatalmas fejlődés következett be: 1982-ről 2008-ra 10%-ról 60%-ra nőtt az írni-olvasni tudók aránya. Korábban csak a kolostorokban volt lehetőség tanulni, ma már minden megyében van iskola és mind az oktatás, mind a tankönyvek ingyenesek. Egyetemmel még nincs ellátva az ország, de a legjobb tanulók állami ösztöndíjat kapnak, hogy Indiában tanulhassanak. A lakosság várható élettartama 43 évről 66-ra a növekedett, és míg ezer újszülöttből korábban 163 halt meg, ma már csak negyven.
A világ egyik legszegényebb országában a lakosság elsősorban gabona- és fűszerféléket termeszt. Fő bevételi forrásuk a vízi energia eladása Indiának, de anélkül, hogy kizsákmányolnák a természetet.
A király küzdelme a demokráciáért
A változások legmeghökkentőbb eleme a demokrácia bevezetése – méghozzá a király kezdeményezésére. A közkedvelt uralkodó önként lemondott a trónról: 2006-ban átadta a koronát a fiának (Dzsigme Keszar Namgyelnek), de ő már egy alkotmányos monarchia feje lett. Megalakult Bhután első demokratikus kormánya, furcsa módon a lakosság nem különösebb örömére, ők ugyanis nagy becsben tartják királyukat. Úgy tartják, hatalmas jótett részéről, hogy iskolákba és utakba fektette vagyonát, ahelyett, hogy palotákra vagy saját célokra költötte volna. A demokráciáról azt gondolják, az csak káoszhoz vezet, mint a szomszédos Indiában vagy Nepálban. A király ugyanakkor azért szorgalmazza a monarchia átalakítását, hogy ne kerülhessen majd egyszer egy gonosz vagy alkalmatlan uralkodó kezébe a hatalom.
A nép ellenállását látva, a király meglátogatta Bhután mind a 20 megyéjét, pedig legtöbbjét csak lóháton vagy gyalog lehet elérni. A túra során egyesével elmagyarázta a területi képviselőknek és alattvalóinak, hogy mi is az a demokrácia, hogy működik, mire jó. Lezajlottak az első választások és ma már a királynak papíron semmi hatalma nincs. A mostani király olyan elképesztően népszerű, hogy azért neki minden tanácsát megfogadják. De ha egy kevésbé jóindulatú uralkodó lépne a helyébe, a demokratikus mechanizmusok biztosítják, hogy ne árthasson az országnak.
Utazásunk pont akkor volt, amikor a bhutáni király esküvője 🙂
Problémák és furcsaságok
Bhután legnépesebb etnikai kisebbsége a lakosság egynegyedét kitevő hindu vallású nepáliak. Az egyre növekvő nepáli bevándorlást a király először az állampolgári törvények visszaszorításával igyekezett gátolni, majd szigorú buddhista (pl. öltözködési) előírásokkal nehezítették a hinduk életét. Sokan közülük nepáli menekülttáborokba vándoroltak és helyzetük a mai napig nem rendeződött megnyugtatóan.
És ha a mesebeli táj, az évszázados kultúra, vagy a különleges reformkísérlet nem lenne elég, ott vannak még egyéb furcsaságok. A férfiak például ruhában (ghó) járnak, amely minden középületben, templomban, iskolában kötelező. A házfalakat hatalmas péniszek díszítik és a szerzetesek vörös ruhájához remekül passzol a bételrágástól piros fogazatuk. Országszerte nagy tiszteletnek örvend a 16. században élt Drukpa Künli láma, azaz az Isteni Őrült. Ő hol démonokat ölt, hol pedig ifjú lányoknak hozta el a megvilágosodás élményét „tüzes istennyila” segítségével. A mai napig számtalan lakóházat díszít az ő jele, a színesre festett hatalmas fallosz, amely itt nem termékenységi szimbólum, hanem a rossz szellemeket hivatott távol tartani.
Mennyibe kerül a bhutáni utazás?
A turizmus mind nagyobb szerepet kap, bár a napi 200 dolláros (2012. január 1-jétől: 250) látogatási adó távol tartja a közeli Nepált lerohanó hátizsákos hordákat. Ez Bhutánt a világ egyik legdrágább turista célpontjává avanzsálja, ugyanakkor nem rombolják tömegek se a természetet, se a helyi kultúrát („high value, low impact”). A turisták számát nem korlátozzák, a limitet csak a borsos „belépő” jelenti. Ez azonban egy „all-inclusive” ár, azaz magába foglalja a kinti szolgáltatásokat: szállást, ételt, programokat, idegenvezetőt, túravezetőt, hordárokat, stb. Egyénileg is lehet utazni, de kizárólag kinti utazási irodával egyeztetett és előre kifizetett útiterv alapján és ilyenkor van még egy napi 40 dolláros felár.
A belépőn kívül a megközelítés is némi határt szab az utazóknak – 1974-ig engedélyezték először a turisták látogatását, és 1983-től van légi járat. Az ország egyetlen repülőterére, Paroba, kizárólag a nemzeti légitársaság, a Druk Air nyolc speciálisan kiképzett pilótája repülhet be és csak akkor, ha jók a látási viszonyok – műszerekre itt nem lehet hagyatkozni a rövid kifutópálya és a környező hegyek miatt. A Paro repülőtér minden „10 legnehezebb leszállópálya” listán ott szerepel – ugyanakkor a Kathmandu-Paro járat a legszebb menetrendszerinti repülőút, melyről megcsodálható a Himalája. Az első évben, 1974-ben mindössze 287 turista érkezett – 2010-re ez a szám már 40 ezerre nőtt. Csak összehasonlításképpen: Nepálban évente félmillió látogató fordul meg.
Bhután beutazási feltételek
Az útlevélnek, mely legalább két üres oldalt tartalmazzon, még hat hónapig érvényesnek kell lennie a vízum igénylésekor. Magyar állampolgárok érvényes vízum birtokában, még egyénileg is csak államilag szervezett keretek között utazhatnak be a Bhutáni Királyságba. Az országba utazás napi 200 USD (fő szezonban 250 USD) turisztikai díj befizetése mellett lehetséges, mely magában foglalja a szállás, utazás, étkezés és helyi kísérő költségeit. Egyéni utazás is kizárólag helyi utazási irodával, állandó kísérettel lehetséges. Az ország egyes részeire csak előzetes engedély birtokában lehet ellátogatni, melyet a helyi utazási ügynök szerez be. További információ és a regisztrált bhutáni utazási irodák listája megtalálható a Bhutáni Turisztikai Tanács honlapján. (Forrás: Konzuli Szolgálat).
Mikor a legjobb Bhutánba utazni?
Bhután önmagában is egy csoda, de még inkább az, ha összekötjük egy kolostorfesztivállal. Minden kolostor évente rendez egy ünnepséget, melyek közül a leglátványosabb a fővárosi, a Thimpu kolostorfesztivál ősszel és a Paro fesztivál tavasszal. A pontos időpontokról a Bhutan Festival Calendar honlapján lehet tájékozódni.
Bhutáni látnivalók
Mit lehet csinálni itt? Bhután megismerésére a legjobbak a gyalogtúrák. Sétáltunk hegyről hegyre, faluról falura és meglátogattunk számos kolostort, ősi palotákat, évszázados falvakat. Úgy időzítettük az utat, hogy részt vehessünk a Thimpu fesztiválon is. Az útvonalunk a következő volt (sok-sok fotóval!)
Repülés Thimpuba, Cheri Goemba
Úgy érzem, a borsos belépőt leginkább azért érdemes leszurkolni, hogy bepillantást nyerhessünk egy egészen különleges világba, egy olyanba, ahol egész más értékek vezérlik az embereket, mint nálunk a nyugati féltekén. Bhután a világ azon kevés országának egyike, melyet teljesen elkerült a globalizáció, és ahol – mivel nagyon kevesen jutnak el ide -, nemcsak tanúi lehetünk a változásoknak, hanem aktív szereplői is.